Pénteken G és én együtt megtartottuk a szülinapunkat, révén, hogy közel egymáshoz a kettő. Életem egyik legjobb szülinapja volt. Ott voltak az Ő barátai, és ott volt az én barátaim. Nem volt klikkesedés, az emberek vegyültek és úgy tűnt mindenki jól érezte magát.
Az ajándékaimat illetőleg pedig kiemelten jól esett, hogy kaptam 3 doboz különleges light Coca Colát... szeretem mikor valaki így odafigyel arra, hogy milyen is vagyok én.
Másnap enyhe kiszáradással küzködtem. Anyukámék 11 körül jöttek. Kaptam tőlük egy epres csokitortát, ami zablisztből készült édesítőszerrel. Nekem van a legjobb Anyukám a világon.
A hétvége egyébként a lelkem ápolásával telt, annak ellenére, hogy, mint a legtöbb szülinapom után általában, kiemelten szeretve éreztem magam. Sokan szerettek, csak én nem magam. Tényleg nem sikerült az ilyen mértékű, hirtelen bevizesedés gondolatával megküzdenem. A képek rólam borzalmasak lettek. Mindegyiken formátlannak látom magam.
Az elszomorító az egészben az, hogy miután múlthéten teljesen tisztán ettem, keményeket edzettem a mérleg 68,4 kg-ot mutatott. Ma pedig, egy edzésmentes hétvége, alkohol, és kalóriaszufficites napok után 67,2 kg voltam reggel. Nincs miből kiindulni.
Viszont szerveztem a fejemben egy kihívást. Mégpedig, hogy pontosan 4 hét (+ 1 nap) van az EFOTT-ig, addig végig tisztán kell ennem, kalóriadeficitben. Ha ezt teljesíteném, azzal rendkívül sokat adnék magamnak. A legegyértelműbb vonzata a dolognak az lenne, hogy kényelmesebb lenne a saját bőrömben. Emellett pedig végre bizonyítanám magamnak, hogy tudok ilyet csinálni, csak a hétköznapi motivációnál kicsit többet kellett összekaparnom.
Összeszedne lelkileg és testileg is.
Minden csütörtökön és szerdán mérem magam, és hozom az eredményt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó