Felszabadultam!

 Elvileg minden vizsgám kész, matekból még várom az eredményt, de 90%-ig biztos vagyok benne, hogy meg van; a projektfeladatomat leprezentáltam, ötös lett és az összes többi tárgyamat is teljesítettem (egy szabadon választottat leszámítva, de abból majd egy másikat szeretnék felvenni); sikerült végre kis híján megcsinálni az összes, edzőtervben előírt szűk fekvőtámaszt; emeltem a combfeszítőhöz,  a merevlábas felhúzáshoz, az egykezes váltott bicepszhez, a kalapács bicepszhez, a deep double- és a sumo squathoz, a cheer presshez és a féllábas merevlábas felhúzáshoz használt súlyokon. Az élet szép. 

 Összegezve a héten eléggé romokban voltam. A hét első felén, a projektfeladat prezentációján dolgoztam, majd előadtam. Utoljára az érettségi szóbelin izgultam így, de ott legalább ismertem a tanárokat. Most a konzulensemen kívül mindenkit legmaximálisabban is csak látásból ismerek. Utálok prezentálni, és hálás lennék az egyetemnek, ha több ilyesfajta gyakorlati óránk lenne, és nem kakkantaná össze magát a hallgatóság fele, mikor éles helyzetben egy ilyen szituációba kerül. Az egyik srác közülünk szakkollégista, és erőteljesen érezni lehetett a különbséget az ő és gyakorlatilag akárki más prezentációja között. 

 A prezentáció napját a továbbiakban a pihenésnek szenteltem (az edzést már előtte letudtam), arra nem számítván, hogy a matek vizsga előtti napokban semmi másra nem lesz időm. Valahogy úgy képzeltem, hogy átnézem a zárthelyi dolgozatok anyagát, kicsit belekukkantok az új anyagba, ragyogóan megértem, aztán vizsgán legalább egy hármast összeszedek (mert, hogy az elméletre nem vagyok hajlandó készülni matematikából!). Ehelyett csak az első zh anyagára ráment a szerda. A zh-k utáni anyagból egy szót sem tanultam, de mivel sok pontot viszek a zh-król, ezért szerintem elég volt a zh-k anyaga. Vasárnap délelőtt kiderül!

 A lakás ennek következtében full kupleráj, de mi G-vel gyorsan lemenekültünk vidékre a szüleihez. 

 Hétvégére be volt tervezve egy kirándulás a Szlovák paradicsomba, de a várható időjárás következtében ez elmarad. 

Az elmúlt héten egyébként már úgy étkeztem, hogy az uzsimat ettem vacsi helyett és a vacsira szánt túrót pedig uzsira. Az alvásom minőségén egy hajszálnyit javított, de még mindig nem az igazi. 

 A péntek kicsit rohanósra sikerült, az edzést nagyon pörgősen (de annál szabályosabban és precízebben) toltam, otthon pedig, épp hogy sikerült összekapni magam.

A kihagyhatatlan hír pedig, hogy újfent beszereztem egy doboz mogyoróvajat és még mindig nagy köztünk a szerelem.

 

Awh :3 💚 #myprotein #peanutbutter #crunchy #bestfoodever #healthy #fitlife

🇧🇴🇩🇦 🇻🇮🇻🇮 (@bodavivi) által közzétett fénykép, 2016. Máj 27., 02:49 PDT

Viszont az a terv, hogy mivel a sulinak vége, időm, mint a tenger, ezért megpróbálom rászoktatni magam arra, hogy egy-két naponta (igen, nem írtam félre) blogolok, sőt a vlogon is erősen gondolkozom, bár egyelőre nem érzem magaménak a műfajt, de sok mindent nem éreztem életem során eddig magaménak, most meg az életem szerves része, úgyhogy ez igazán nem jelent semmit.

 A további tervek, hogy rendet vágok a dzsumbujdába, amit G-vel otthon hagytunk, a kiskutyámat – Killert is végre magamhoz veszem egy hétre, elmegyek fodrászhoz is végre, és még a konyhában is lesz időm a csirke-rizs-zöldség szenthármason tovább is gondolkodni. Awh, édes nyári szünet.

Egyébként a hétre még maradt egy kardió edzésem, de egy polifoamon kívül másra nincs szükség hozzá, úgyhogy azt a szabadtéren megejtem. Annyira izgatott vagyok miatta. Mintha végre kilépnék az edzőterem kis burkából.

 Egyébként gondolkodtam és még valamelyest gondolkodom az edzőterem váltáson is. Jelenleg a Holiday Fitness-be járok, de annyira csábít Kathi Béla terme, a Mecca Gym. Tágasabb és több gép van (többek között normális guggoló keret), de a Holiday Fitness mégis csak mostani énem szülőanyjának egy hatalmas része. 

  Az elmúlt napokban teljesen kiegyensúlyozottnak érzem magamat. A diéta halad, az edzéseket megint várom és nem merít le a tanulás.

 Ezekhez egy csomó pozitívum hozzájárul, ami miatt én is pozitívabban tudok mindenhez hozzáállni, és egyszerűbben és gyorsabban vagyok képes lenyugtatni azt a forró fejemet ha úgy van. 

 A legfontosabb dolog, ami hozzájárult a boldogságomhoz, hogy sikerült a korábban említett zh-m, nincs pót, pót-pót meg végképp nem. Akkora kő esett le a szívemről mikor megtudtam, hogy szárnyaltam.

 Aztán a napokban találtam cukormentes, barackos Nestea-t. Olyan régóta vágytam rá. Azért érezni, hogy nem cukorral van (pedig én aztán képtelen vagyok megkülönböztetni a light kólát a simától, de ennél még én is érzem). Szóval miután kiderült a zh-m eredménye, voltam végre edzeni egy jót és már egy napja leadtam a Projektfeladatom megünnepeltem egy diabetikus csokival és egy cukormentes Nestea-vel. 

 Ezenkívül megérkezett az életem első önálló Ebay-es rendelésének egy darabja, ami egy csilikon telefontok. Odáig vagyok érte.

 Ami nem nagy dolog, de mégis nagyban hozzájárul a hangulatomhoz, az az, hogy kb 2 hónap tervezgetés után elmente a Bio-Barát Bioboltba és vettem eritritolt. Az eritritol annyival megkönnyíti a diétát. Nekem rettentően hiányzik, hogy valami olyan édes legyen, hogy már kaparja a torkomat és ebből lehet olyan mennyiséget használni, ami már eléri ezt a pontot. Egyébként nem tervezem csak ezt használni, ezt inkább csak az édesítendő dolgok tetejére szórom, hogy kiemelten érezzem az ízét (és persze halljam, ahogy ropog).

Egyébként ezen kívül rengeteg hasznos dolog van ebben a bioboltban, más hasonló boltokhoz képest valóban baráti áron, többek között a kókuszzsír is 1000ft/kg-os áron kapható, és az eritrit is 1735ft/kg volt. 

 Ami még felszokta dobni a hangultom és ez most sem volt másképp, ha zökkenőmentesen megy a vérplazmaadás. G például mindig simán bírja, de nekem időnként leesik közben a vérnyomásom és akkor kicsit hátrébb döntik a székem, hogy szinte feküdjek, hideget tesznek a nyakam mögé, szőlőcukrot etetnek velem és minden visszaáll a megszokott kerékvágásba. Én ezt a felhajtást utálom, de ilyenkor persze kell. Viszont az elmúlt időben egyáltalán nem volt ilyesmire szükség. 
 Egyébként havonta 3-4-szer járok el plazmázni. A tematika, hogy első héten jobb kéz, második héten bal kéz, harmadik héten pihi és aztán megint jön az első hét. Most tartok 30 és 40 donáció között. Egyébként viszonylag szeretek oda járni. Nem hazudok, a szúrás nem mindig kellemes, de egyáltalán nem vészes. Emellett szerintem tök jó ott a légkör, nekem az egész hely olyan megnyugatató, úgyhogy soha nem lépek be gyomorgörccsel az ajtón. Valamint, mivel minden alkalommal, mikor plazmát ad az ember meg is vizsgálják a vérét, így folyamatosan ellenőrzik az egészségünket is, ami egy elég megnyugtató dolog.

És végül, ami igazán feldobta a hangulatom, hogy találtam egy magyar vloggert, aki képes volt némiképp motiválni engem. Persze a korábban említett Shapeshifter Réka is képes erre valamelyest. Mindig izgatott leszek, ha jelez a Facebook, hogy írt valami bejegyzést, de ezzel a lánnyal sokkal jobban tudok azonosulni, az alakja is nagyon tetszik, és nem tűnik elérhetetlennek sok fitness modellel ellentétben. Ez a lány pedig Dubi Anna.

 Az álom alakom valahol az ő alakja és e között van.

Az elmúlt napokon a kajáim pedig csak a szokásos kakaós-banános és most már eritrites zabkásából, túrós fehérjepalacsintából és csirkemelles saslikból állt gombával, hagymával és gombával, köretnek basmati rizzsel. 

 A múltheti edzéseim száma végül megrekedt 3-nál, lecsúszott egy plusz adag túró, egy kis süti, ilyesmi. Nem érzem túl fényesen magam a bőrömben és edzeni sincs kedvem. No de, tudom, hogyha lemegyek edzeni és tisztán eszem pár napig, akkor úgy fogom érezni, hogy megtisztultam és örömmel fogom folytatni az edzést, a tiszta kajálást és ezek minden velejáróját, úgyhogy ma biztos a teremben töltöm az időm egy részét és nem zabálok félre végre.

Egyébként a mérleg ma 67,6-ot mutatott, ami nem túl fényes. Főleg úgy, hogy mikor nem edzek, általában kevesebb vagyok, mint edzés után, de most még úgy is több. Azért reménykedem ez csak a tegnapi "kakaós pogácsa kinézetű, vaníliapudingszerű töltelékkel megtöltött cucc"-tól való bevizesedéstől van. (Aminek mellesleg nem tudja valaki a nevét? Mert awh, isteni bűnözés volt)

 Egyébként hétvégén G-éknél voltunk vidéken, ami nekem szociálisan kicsit megint sok volt, kicsit elfáradtam köszönhetően a durva introvertáltságomnak. Alapvetően kedvelek mindenkit a családjából, de teljességgel lemerülök ott. Máshol és másokkal nem, de G-éknél ettől mindig picit rossz embernek érzem magam, mert annyira kedvesek velem, és ettől hálátlannak érzem magam.

 Vasárnap voltunk Hollókőn G-vel, a szüleivel és a kistesójával. Felsétáltunk a várhoz, aztán "direkt népies" faluba, ami bájos volt, csak erőltetett. Ettől függetlenül nagyon élveztem. Mostanában jobban vágyom a kirándulásokra, mint ezelőtt bármikor. 

 Itthon végre leadtam a Projektfeladatom, és már csak egy vizsgám és talán egy pót zh-m van hátra. 

 Emellett pedig belefér a blog, az edzés, az élet élvezése, egy fodrász, és a lakás rendben tartása. Olyan felszabadult vagyok. 

Tervek

• Végre folytatom a diétát, és ügyes leszek. 
  A cél, hogy 66 kg alatt legyek az EFOTT-ra. Az én tempómhoz ez reális célnak tűnik, de ha elég ügyes leszek, lehet, kicsit alakítok ezen a célon.
• Kicsit átalakítom a kajálásomat.
  Rettentő rosszul alszom. Bár javult az elmúlt időszakban, én még mindig nem tudok visszaaludni hajnali 4-kor, ha nem reggelizek akkor meg. Merem remélni, hogy ez csupán az esti, viszonylag kevés CH beviteltől van (10 g zab, és amennyi tejcukor van a túróban), úgyhogy, bár a túróban lévő kazein típusú fehérje a legjobb estére, én mégis csak megcserélem az uzsonnámat és a vacsorámat. Így vacsira több szénhidrát jut és remélhetőleg kiegyensúlyozottabb lesz az alvásom.
• Továbbra is próbálok lazábban hozzáállni az életemhez.
  Rettentően jellemző rám az idegeskedés és az aggódás. Olyan dolgokon aggódom, amik nem is biztos, hogy úgy vannak, és olyan dolgokon idegeskedem, amiken nem tudok változtatni. Feleslegesen bántalmazom az idegeim, én pedig annyira nem szeretnék ilyen lenni. Az elmúlt időkben odafigyeltem rá, de nem sikerült csettintésre átállnom. Még mindig előbb kezdek idegeskedni és csak utána gondolkozom el rajta, hogy nem kellene, de én már érzem magamon a javulást. Egy felszabadult energiagolyó akarok lenni.

 Egyébként tervezem kipróbálni az aktív szenes fogfehérítést. Elvileg viszonylagos csodákat művel, nekem meg a napi 2-3 bögre fekete tea és a fehér bőröm mellé elkél.

Ja, egyébként tudtad, hogy van már cukormentes Sprite? Isten ajándéka.

 Most megnézek valami szar motivációs videót, mert néha valóban segít, és eltakarodok edzeni.

 Megint láttam "A bácsit a bichon havanes-zel". Annyira rég találkoztunk. Vagyis csak én velük, nekik sosem tűnök fel az edzőterem kirakatában ahogy loholok a futópadon. Mostanában sosem járok nyitásra, de még csak 8-ra sem edzeni. Általában G-vel indulok, ami azt jelenti, hogy negyed 9-kor lépünk ki az ajtón. Kevesebben vannak a teremben, én pedig uralkodhatok. Muahaha. Pénteken ez másképp volt. Már fél 8 körül a teremben voltam, de valami nem volt rendben. Már attól szédültem, hogy kisétáltam az öltözőből. Rettentő fáradt voltam, pedig rendesen aludtam. Szóval ezért megcseréltem a kardió és az utolsó súlyzós edzős napot a héten, és pénteken így intervall futottam 40 percet, még hasaztam egy picit, lenyújtottam és hazamentem. De ezen a napon nem voltam az energia mintapéldánya. Nagyon eltunyultam, nem is tanultam csak fetrengtem otthon az egyetem után. Ma pedig ugyanez volt. 

A terv az volt, hogy ahogy felébredek (általában 6-kor), elmegyek kaját venni, majd tanulok, edzek, folytatom a tanulást, takarítok és alszom. Na ebből a 6 körül kelés megvalósult, de délután 2-ig a Született feleségek bámulásán kívül nem csináltam mást (na jó, pároztattam pár zebrás a Zebra Evolution-ban; és bepakoltam 3 adag mosást a gépbe). 2-kor aztán elmásztam a közeli Tescoba, utána meg haza. Ez pedig borzalmasan lefárasztott. Nem tudom, hogy mi volt velem. Folytattam a délelőtt elfoglaltságom, aztán megembereltem magam és kitakarítottam, és tanultam is. A hétre már amúgy is csak 1 edzésem volt, azt holnap ejtem meg. 

 Egyébként ismeritek az MBTI tesztet? Egy nagyon király dolognak tartom, én INTJ vagyok, amit nagyon találónak is érzek. Egyébként az én kicsi N-em ebben az INTJ-ben kicsit labilis, időnként kis S-re hajaz, ami ezt jelenti, hogy nagyon határán mozgok, azaz kétes, hogy inkább intuitív vagyok vagy realista. 

 A személyiség teszt kapcsán kezdtem el gondolkodni, hogy mennyire is változtam meg a elmúlt időben. Mikor időnként az egész, magamban kialakított rólam készült képet nézem, úgy látom, hogy minden olyan, mint volt. Aztán belegondolok a részletekbe. Sok mindenben megváltoztam, többek között nagyobb lett az önbizalmam, kevésbé vagyok szélsőséges, és beforduló, könnyebben szakítok meg kapcsolatokat olyan emberekkel csak egymás terhére vagyunk, stb, de amiben a legjobban megmutatkozik, az a magamhoz való szigorúság. Korábban annyira nehezen fogadtam el, hogy én is emberből vagyok, ez pedig sajnos/nem sajnos csak még több hibához vezetett. A negatív megerősítés bizonyítottan kevésbé hatásos (vagy egyáltalán nem), a pozitív visszacsatolással szemben, én pedig mindig csak önostorozás eszközét használtam magammal szemben. Nem vezetett semmi jóra. Azóta sokkal elfogadóbb és megbocsátóbb vagyok (persze nem mindenben), ami sokat könnyít a lelkemen.

 Egyébként G INTP, és azt írták az INTJ és az INTP kapcsolatáról, hogy: "Ez egy elég sima ügy, együtt lehet kiközösíteni a világot."